2014. szeptember 18., csütörtök

Kemese Fanni: A napszemű Pippa Kenn



"Pippa Kenn tizenkét évesen veszítette el az édesapját: ő volt az egyetlen ember, akit valaha ismert. A lány egyedül marad az erődházban, ahol a napok egyformák, és társaságot csak színes digitális magazinok adnak. Pippa bármit feláldozna az élő emberi beszédért vagy egy érintésért. Azonban nincs más rajta kívül az erdőben, kivéve a biológiai katasztrófa áldozatait. Ezek a lények gyűlölik a szépséget és emberséget, az elvesztett életük nyomait. Bármikor megölnék Pippát. Pippa tizenhetedik születésnapján döbbenetes dolog történik: egy vándor érkezik. A sebesült fiú fittyet hány a túlélés szabályaira. Egy paradicsomi kolóniáról beszél, ahol rengeteg ember életben maradt. Azonban őket is halál fenyegeti, egy horda közeledik, és a fiú ennek hírét viszi hozzájuk. Vajon Ruben igazat mond? Létezik ez a hely? Pippa bizalmát nehéz elnyerni, az örökös küzdés óvatossá tette. Ruben azonban nem adja fel. Útra kelnek, bármilyen veszélyes is, és a vándorlás közepette egy bensőséges, lágy érzés is életre kel. Létezhet szerelem egy ilyen zord világban? Mit jelent a társ? És mit jelent a bizalom? Mi az, amit Ruben elhallgat? "
Pippa Kenn trilógia első része.

Az első oldaltól fogva imádtam a könyvet. Mindig történt valami izgalmas. Pedig egy olyan történetről van szó, amiben a magány az ember társa. Mégis egyszerűen magával ragadó. Az írónő több nézőpontból meséli el a történetet. Ami kivételesen nagyon tetszett. Egyedül a borító, az amivel nem voltam megelégedve.
Szörnyű világ, amelyben Pippának kellett felnőnie és a születésnapján még az apukáját is elveszíti. A sápadtak nap mint nap megnehezítik az élők életét.
Pippa végül teljesen egyedül marad. Azt hiszi ő az egyetlen élő ember a földön, amíg nem találkozik egy kedves idegennel. Ő épp a sápadtak elől menekül. Nagyon aranyos, ahogy lassan egymásba szeretnek. Rubent nagyon megkedveltem. Pippát is az első pillanattól fogva megszerettem.
Ruben elmeséli a lánynak, hogy a sápadtak lázadnak és még van egy csomó ember rajtuk kívül is a világon. Így hát felkerekednek, hogy figyelmeztessék az emberiség többi tagját a veszélyre.
Egy halálos erdőn kelnek át, amiben azt hittem mindketten odavesznek, de szerencsére Kelsei megmentette őket.
A legvégén jön egy nem várt fordulat is.
A befejezéssel viszont nem voltam megelégedve. Alig várom a folytatást. 

2 megjegyzés:

  1. Nekem nagyon tetszett, csak ajánlani tudom. :) Ha esetleg elolvastad, szívesen meghallgatnám a véleményed. :)

    VálaszTörlés

Népszerű bejegyzések