2014. szeptember 27., szombat

Benina: Bíborhajú



Az egyik kedvenc könyvsorozatomat hoztam mára. Tudom már pár éve kijött, valószínűleg többen olvasták már.
Szeretem a boszorkányos történeteket, ezért ez a trilógia sem maradhatott ki. : ) Egész vastag 3 könyv. Ami jó, mert legalább nem 2 nap alatt végeztem vele.
Nagyon megszerettem Claire és Kellan történetet. Az írónő nagyon részletesen és hosszan ír a szereplők bemutatásáról.
A borítók nekem annyira nem tetszenek, talán a 2. még a legjobb.
A történetek persze felülmúlják a borítókat : ) A 2. könyv tetszett a legjobban, az elején Kellant megöli Claire apja, ezért lemegy egy ellentétes világba, ahol a jó rossz, a rossz pedig jó lesz. Nagyon izgalmas volt!
 Az ellentétes világban olyan embereket is megkedveltem, akiket a normális világban ki nem állhattam. :)
A 3. könyv pedig egy remek befejezése a trilógiának. Benina gyönyörűen ír. Nagyon kedveltem az írásmódját. Még filmben is szívesen megnézném a sztorit. : )



A boszorka fénye:
Claire White nem mindennapi tinédzser. Claire White boszorka, méghozzá az Utolsók egyike, azaz tiszta vérű, akikből már alig néhány él a világon, hiszen e varázslattal bíró teremtésekkel a boszorkányüldözők parancsára kegyetlen lények, a zsoldosok sorra végeznek. A tizennyolc éves Claire, akinek a szülei kiskorában meghaltak, nehezen fogadja el másságát. Egyszerű, átlagos fiatal lány szeretne lenni. Gideont, öreg mentorát és jó barátját menekülés közben a szeme láttára öli meg az egyik legkönyörtelenebb zsoldos, és a lány élete ezzel örökre megváltozik. A mély gyászt, a magányt és a depressziót egy baljóslatú, titokzatos srác felbukkanása töri meg. De miért fontos a félig démon, félig boszorkány Kellan Blacknek, hogy Claire-t ráébressze, mekkora varázserővel bír? És miért akarja megvédeni őt akár az élete árán is? Hogyan kénytelen szembesülni Claire a barátság mélységeivel, a szerelemmel, az árulással, a gyűlölet intenzitásával, az önmagába vetett hittel és saját erejével? A fenyegetettség folyamatosan ott lebeg a lány feje felett, mint valami ködös árny. Csak egyvalaki tudja, hogy a legnagyobb veszély egyre közeledik, és a tűz ereje mindent lángra lobbanthat.

A boszorka démona:
A tiszta vérű boszorka, Claire White normális életet él, olyat, amilyenre vágyott. Kedvesével, a féldémon Kellan Blackkel egyetemre járnak, és végtelenül boldogok. Az Üldözők visszavonultak, noha folyamatosan figyelik őket, a Zsoldos pedig halott. Valaki azonban gyilkos szándékkal tör rájuk... "A fájdalmam haragba csapott át. Hirtelen minden vörös lett. Izzott az égy és forróság ölelt körbe. Kellan meghalt. Hát kövesse őt a gyilkosa is!" Létezhet-e nagyobb fájdalom? Claire világa összeomlik, a lelke apró szilánkokra hullik. Végtelen fájdalmában a Bölcs mutatja meg az utat, mely egy számára idegen világba vezet. Oda, ahonnan talán nincs visszatérés. Segítője az Ellenség, akiben nem lehet megbízni... vagy mégis? Claire-ben fellángol a remény! A mágiát maga mögött hagyva elindul, hogy beteljesítse a jóslatot. Ha sikerrel jár, minden helyrejöhet, ha nem, minden elpusztul - vele együtt


A boszorka városa:
Méltó vagy rá? Kellan Black a Sellők átkának hála beléphet a boszorkák ősi városába, Moldomusba. Az ok, amiért vállalja a megalázó szerepet, hogy kivívja a Méltóságot, mellyel elnyerheti szerelme, az egyik Utolsó, Bíborhajú Boszorka, Claire White kezét. Világok sorsáról dönthetsz, és megváltoztathatod a jövőt. Claire Moldomusba menekül legnagyobb ellensége, az apja támadásai elől. Hamarosan rá kell döbbennie, hogy a csodálatosan tiszta városban minden más, mint aminek első látásra gondolta. Az új bonyodalmak régi ellensége karjába kergetik, és onnantól kezdve kőkemény döntéseket kénytelen meghozni. Belehaltam, kiürültem, állattá váltam nem bírtam érezni többé. Victoria Cat, akit Boszorkák védelmére teremtettek mindenét elveszíti, amikor egy Testőr életét előbbre helyezi egy Bíborhajúnál. A több mint négyezer éves szolgalelkű lény története életre kel a lapokon. A Bíborhajú trilógia befejező része feltárja a mágia rejtekeit, elfújja a homályt, és beavat a titkaiba. Figyelj! Nehogy szem elől téveszd a sárkányt!



Szerencsére nem kell végképp elbúcsúznunk a Bíborhajúak történetétől. Ugyan az egyik Utolsó boszorka, Milán Trixi keresésére indul. A lány volt Milán testőre, állandóan civakodtak, ami nagyon aranyos volt. :)


"Történet egy Iudexről, aki elvesztett valakit, és életében először akkor kezdett érezni.
Eltűnt a Testőröm!
Nem mintha szükségem lenne testőrre, éppen nekem.
Milan vagyok, Moldomus Iudexe! Tisztavérű! Bíborhajú!
Nincs szükségem apró termetű, vörös hajú, tudálékos és felettébb bosszantó Trixie Testőrre! A nagyanyjánál is öregebb vagyok, mégis hogyan védelmezhetne ő engem?
Mégis meg fogom keresni!
Hogy miért?
Mert!
Csak!
Az enyém, és kész!

A fajtámból már csak ketten maradtunk. Vagy mégsem?
Itt van ez a lány: Kendare, akinek éppolyan a szeme, mint a Testőrömnek, és éppen olyan bíborfénnyel izzik, mint Claire White.
Ha elalszik, magával ragad az álomvilágába, ami talán valóságos.
Ha pedig felbosszantják, kékesen füstölög. Komolyan!

Együtt indulunk Trixie keresésére, mielőtt baja esne, mielőtt más találná meg, mielőtt egyáltalán eszembe jutna, hogy miért is akarom olyan bőszen megtalálni.
Márpedig a jeget felolvasztja a tűz!"

2014. szeptember 26., péntek

Witches of East End



A kezdésekről ugyan lemaradtam, de most pótolni fogom. Az volt a fejembe, hogy majd ősszel, iskolakezdéssel együtt kezdődnek az új évadok. Erre kiderült, hogy WoEE évadjának már majdnem vége.
Legalább, amíg várok a többiekre, lesz mit néznem. :)

Eastwicki boszorkányok

A bűbájos boszik óta  oda vagyok a boszorkányos filmekért, sorozatokért, könyvekért, mindenért. :D 
Ennek a történetnek volt egy régebbi verziója, az Eastwicki boszorkányok címen futott a sorozat. Egy évad ment le belőle, hát elég szegényes volt a sztori. Lassan indult el a történet mágikus szála. Pedig én láttam benne még fantáziát. Nem is baj, ez a mostani történet 100× jobb. :)

Az első évadból kiderül, hogy egy átok sújtja a családot. Amint a két lány meghal, újrakezdődik az egész életük. Az anya, Joanna megint terhes, megszüli a lányokat. Ők elérnek egy bizonyos korig, meghalnak és újra kezdődik elölről. (Borzalmas lehet annyiszor szülni:D) Joannanak van egy testvére, Wendy, akinek 9 élete van, sőt még macskává is tud változni. A mostani életben Joanna máshogy rendezte a dolgokat, Freya és Ingrid csak nemrég értesültek arról, hogy boszorkányok. ami felfordította az egész életüket. 
A korábbi életekben Joanna pár ellenséget szerzett magának, akik most rá és a lányokra vadásznak.Ez még kicsit megnehezíti az elképzeléseit, miszerint most meg fogja törni az átkot, hogy többet ne kelljen újjá éledniük. Boldog életük legyen.
Hát lényegében erről szól a történet, nekem nagyon tetszik. A kedvencem Freya és Wendy. Ingrid túl visszahúzódó, gondoskodó. Joanna számomra olyan szürke szereplő. Ő a lányok anyja, és ennyi. Vannak visszaemlékezéses részek, azokba legfőképpen ő szerepel. Mégsem lopta be magát a szívembe.
Freya az évad során készül férjhez menni Dashhoz, miközben a bátyjáról álmodik. Akit később meg is ismer, és egymásba szeretnek. Így az esküvőnek lőttek. Én örültem neki, Killiannak és Freyanak szurkolok.
Az 1.évad befejezése azzal zárul, hogy kinyitották Asgardot, egy város, ahol régen ők is éltek. De egy felkelés után Joanna apja, a király száműzte őket és átkot bocsájtott rájuk. Most pedig valami gonosz jött át a kapun. Sőt még Freya ikertestvére, Frederick is átjött az átjárón. Régen a nagyapja mellé állt. Kérdés az, hogy vajon jó vagy rossz szándékkal jött-e át?


2014. szeptember 25., csütörtök

Jennifer L. Armentrout: Obszidián




"Az újrakezdés szívás.
Amikor -- éppen az utolsó középiskolai évem előtt -- Nyugat-Virginiába költöztünk, beletörődtem, hogy vastag tájszólású emberek, melléképületek, szakadozó internet és rengeteg unalom tölti majd ki a napjaimat. Amíg észre nem vettem magas, szexi, különös zöld szemű szomszédomat. Az ég kiderült.
Aztán a srác megszólalt.
Daemon dühítő. Beképzelt. Pofoznivaló. Nem bírjuk egymást. Egyáltalán. De aztán, amikor egy idegen rám támadt, és Daemon egyetlen intéssel szó szerint megfagyasztotta az időt -- akkor valami történt. Valami váratlan.
A szédítő idegen a szomszédból megjelölt engem.
Jól hallottad. Idegen. Mint kiderült, Daemon és a húga egy egész galaxisra való ellenféllel néznek szembe, akik mind az ő képességeikre pályáznak, a nyom pedig, amit Daemon rajtam hagyott, olyan fényesen jelzi számukra az utat, mint Las Vegas főútja. Csak úgy úszhatom meg élve, ha Daemon közelében maradok, amíg elhalványul a nyom rajtam.
Mármint ha nem ölöm meg addig én magam..."

Rég kinéztem magamnak ezt a könyvet. Most végre volt alkalmam kiolvasni.
Nagyon jó, imádtam az első oldaltól kezdve az utolsóig.
A történetet Katy szemszögéből ismerhetjük meg. Amit általában nem szoktam szeretni, most kivételesen nagyon tetszett. Kb a könyv feléig nem is értettem, hogy most Daemonék vámpírok, vagy micsodák? Az, hogy fénylények nem gondoltam volna. Luxeneknek nevezik magukat. Először kicsit fura is a földönkívüli sztori, de végül igazán megszerettem. :)
Daemon és Dee a kedvenceim, meg persze Katy. Asht és a többi luxen nagyon ellenszenves. Deet viszont nem érdekli, hogy Katy csak egy ember, ő mégis a barátja akar lenni. Más luxenek, pedig képtelenek elfogadni a lányt.
Én Katy helyébe nem tudtam volna elviselni, hogy így bánjanak velem. Daemon egy kész seggfej, persze voltak jó pillanatai. Őt is meg lehet érteni, már elveszített egy testvért. Nem akarja elveszíteni a húgát is egy ember miatt.
Kicsit vicces is a történet, ahogy Daemon mindig bántja szegény lányt. Ahányszor Daemon használja a képességeit a lány előtt ő világít, mint egy karácsonyfa, ami által a gonoszok megtalálhatják őket. Így mindig a lány mellett kell lennie. 
Plusz pont, hogy a könyv végén beleolvashatunk a második könyvbe és még Daemon szemszögéből is kapunk egy kicsit.
A történet vége fele Katy kétszer is megmenti a testvéreket. Ezzel pedig összekapcsolódik a lelke Daemonéval. Ezzel a jó kis befejezéssel zárult az első kötet, így alig várom, hogy a többit is elolvashassam. :)

Népszerű bejegyzések